4. És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5. Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6. Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
7. Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
8. Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
9. Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
10. Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11. Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
12. Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
13. Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
14. Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
15. Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16. A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
17. Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
18. Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19. Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;