1 Krónika 14:5-17 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

5. Ibhár, Elisua és Elpélet,

6. Nógah, Néfeg és Jáfia,

7. Elisáma, Beheljada és Elifélet.

8. Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.

9. A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.

10. Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.

11. Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.

12. És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.

13. Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.

14. Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;

15. És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.

16. Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.

17. És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.

1 Krónika 14