4. Amikor előző levelemet írtam, sokat aggódtam miattatok. Igen, azt a levelet sírva írtam nektek, sok-sok szomorúsággal és fájdalommal. De nem azért, hogy nektek okozzak szomorúságot, hanem azért, hogy megtudjátok, mennyire szeretlek benneteket.
5. Ha pedig valaki közületek szomorúságot okozott, az nem engem bántott meg, hanem titeket, mindnyájatokat. Ezt túlzás nélkül mondhatom.
6. Így tehát elég neki az a büntetés, amit a többiektől kapott.
7. Most már inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, nehogy túlságosan bánkódjon, és a nagy szomorúság megártson neki!
8. Kérlek benneteket, most inkább éreztessétek vele, hogy mégis szeretitek!
9. Ezért írok most, hogy lássam, vajon mindenben engedelmeskedtek-e.
10. Akinek pedig ti megbocsáttok, annak én is. Mert ha volt egyáltalán mit megbocsátanom, akkor is a ti érdeketekben bocsátottam meg, Krisztussal együtt.