19. Mert nem az a fontos, hogy valaki körül van metélve, vagy nincs! Csak egy dolog számít: az Isten parancsainak való engedelmesség.
20. Mindenki maradjon meg abban az állapotában, ahogyan elhívta az Úr!
21. Rabszolgaként kaptad az elhívást? Ne törődj vele! Ha azonban szabaddá lehetsz, akkor használd ki az alkalmat arra, hogy felszabadulj!
22. Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úr felszabadított embere. Hasonlóképpen, aki szabad emberként kapta az elhívást, az meg Krisztus rabszolgája.
23. Drága váltságdíjat fizetett értetek Isten, ezért ne embereket szolgáljatok!
24. Testvéreim, bármilyen állapotban is ért el benneteket Isten hívása, maradjatok meg abban azután is, amikor már Istennel együtt éltek.
25. Most szeretnék azokról írni, akik még nem házasodtak meg, illetve nem mentek férjhez. Erről ugyan nem kaptam az Úrtól parancsot, mégis szeretnék tanácsot adni nektek. Úgy mondom ezt, mint akiben meg lehet bízni, mert az Úr kegyelmet adott nekem.
26. Az a véleményem, hogy a mostani nehéz időkben az a helyes, ha mindenki abban az állapotban marad, ahogyan éppen most van.
27. Ha megnősültél, akkor ne akarj elválni! Ha nincs feleséged, ne is keress magadnak!
28. De ha mégis megnősülsz, nem vétkezel; és ha a leány férjhez megy, ő sem vétkezik. Az ilyeneknek azonban gondjaik lesznek a mindennapi életükben; én pedig szeretnélek benneteket ezektől megkímélni.
29. Ezt azért mondom, testvéreim, mert a hátralévő idő már nagyon rövid. Ezért mostantól fogva akinek van felesége, úgy éljen, mintha nem is lenne.
30. Aki szomorú, úgy éljen, mintha nem is lenne szomorú, aki örül, mintha nem is örülne, aki vásárol valamit, mintha semmije se lenne!
31. Aki ennek a világnak a dolgait használja, úgy éljen, hogy ezek a dolgok nem fontosak. Igen, így éljetek, mert ez a világ és az egész jelenlegi formája el fog múlni.
32. Azt szeretném, hogy gondok és aggodalmak nélkül éljetek. Az a férfi, aki nem házasodik meg, az Úr tetszését keresi, és az Úr munkájára van gondja.
33. Aki azonban megnősült, az a világi dolgokkal törődik, és a felesége kedvét keresi.
34. Így kétfelé oszlik a figyelme: kedvét keresi az Úrnak is, meg a feleségének is. Hasonlóan: az asszony, akinek már nincs férje, vagy a leány, aki még nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, és egyedül az Urat szolgálja testével és szellemével egyaránt. Az az asszony azonban, aki férjnél van, a mindennapi dolgokkal törődik, és a férje kedvét keresi.