4. Hiszen, amikor egyikőtök azt mondja: „Pált követem”, a másik meg így szól: „Én Apollós embere vagyok”, vajon nem úgy beszéltek-e, ahogy a hitetlenek szoktak?!
5. Mert ugyan ki az az Apollós? Kicsoda Pál? Csak Isten szolgái, akik elvezettek benneteket a hitre, ahogyan az Úr erre képessé tette őket.
6. Igen, én ültettem el bennetek az Isten beszédét, Apollós öntözte, de mégis Isten az, aki felnevelte.
7. Tehát nem az a fontos, aki elülteti, sem nem az, aki öntözi, hanem egyedül Isten, mert ő neveli fel.
8. Aki elülteti, meg aki öntözgeti, egy célért dolgoznak, és mindketten jutalmat kapnak érte.
9. Hiszen mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig az ő birtoka és szántóföldje vagytok.Vagy másik hasonlattal, olyanok vagytok, mint egy ház, amelynek Isten a tulajdonosa.
10. Mint bölcs építőmester, én alapoztam meg ezt a házat, ahogy Isten erre képessé tett. A további építést azonban már mindenkinek magának kell végeznie! Jól vigyázzatok, hogyan és mit fogtok erre az alapra építeni!
11. A ház alapja már készen van: Jézus Krisztus ez az alap! Más alapot senki sem készíthet.
12. Erre az alapra azután mindenki ráépítheti a maga házát, amelyhez különböző anyagokat használhat fel: aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, vagy szalmát.
13. Hogy milyen anyagból épített, az az Ítélet Napján fog kiderülni. Mert az a Nap tűzzel jön el, és próbára teszi, hogy ki milyen anyagból építkezett.
14. Ha valakinek a háza kiállja a tűz próbáját, akkor jutalmat kap.