19. Ekkor azonban egy törvénytanító lépett hozzá, és ezt mondta: „Mester, követni foglak téged, akárhová mész.”
20. Jézus így válaszolt: „A rókáknak van tanyájuk, az égi madaraknak is van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania fejét.”
21. Egyik tanítványa azt kérte Jézustól: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!”
22. Jézus azonban így válaszolt: „Te csak kövess engem, és hagyd, hogy a holtak eltemessék saját halottaikat!”
23. Jézus beszállt egy bárkába, tanítványai pedig követték.
24. Hirtelen akkora vihar támadt a tavon, hogy a hullámok majdnem elborították a bárkát. Eközben Jézus aludt.
25. Tanítványai odamentek hozzá, és felébresztették. Azt mondták: „Uram, ments meg bennünket! Mindjárt elmerülünk!”
26. Jézus így válaszolt: „Miért féltek, kishitűek?” Azután felállt, ráparancsolt a szélre és a tóra. Ekkor elállt a szél, a víz elsimult, és nagy csend lett.
27. A tanítványok csodálkozva kérdezték: „Kicsoda ez, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?”
28. Amikor Jézus megérkezett a túlsó partra, Gadara vidékére, két ember jött elé, akikben gonosz szellemek laktak. A sírbarlangokban tanyáztak, és olyan veszélyesek voltak, hogy senki sem járhatott miattuk azon az úton.
29. Így kiabáltak: „Mi közöd hozzánk, Isten Fia?! Azért jöttél, hogy idő előtt megkínozz bennünket?!”