47. Jézus még beszélt, amikor megérkezett Júdás, aki a tizenkét tanítvány közé tartozott. Nagy tömeg jött vele, akik kardokkal és botokkal voltak felfegyverezve. A főpapok és a nép vezetői küldték őket.
48. Júdás, aki át akarta adni Jézust az ellenségeinek, előre megbeszélte velük, honnan tudják meg, kit kell letartóztatniuk: „Akit megcsókolok, ő az! Őt fogjátok el!”
49. Akkor Júdás egyenesen Jézushoz ment. „Köszöntelek, Mester!” — mondta, és üdvözlésképpen megcsókolta.
50. Jézus erre így felelt: „Barátom, tedd meg, amiért jöttél!”Ekkor az emberek körülvették Jézust, megragadták, és letartóztatták.
51. Jézus kísérői közül az egyik a kardjához kapott, kirántotta, rávágott a főpap szolgájára és levágta a fülét.
52. Jézus azonban rászólt a támadóra: „Tedd csak vissza kardodat a helyére! Aki kardot ránt, kard által hal meg!
53. Nem tudod, hogy kérhetnék Atyámtól akár tizenkét sereg angyalt is?
54. De akkor hogyan teljesednének be az Írások, amelyek szerint mindennek így kell történnie?”
55. Ezután pedig a tömeghez fordult: „Kardokkal és botokkal jöttetek értem, hogy elfogjatok, mintha rabló lennék?! Minden nap ott ültem a Templom területén, tanítottam, és nem fogtatok el.
56. De azért történt minden így, hogy beteljesedjen, amit a próféták megírtak.” Ezután minden tanítványa otthagyta őt, és futva menekült.
57. Akik Jézust elfogták, Kajafás főpap házához vitték. Ott gyűltek össze a törvénytanítók és a nép vezetői.
58. Péter pedig távolról követte Jézust egészen a főpap udvaráig. Bement, és leült az őrök közé, hogy lássa, mi fog történni.
59. A főpapok és a tanács többi tagjai valami ürügyet kerestek, hogy Jézust halálra ítélhessék. Olyanokat kerestek, akik hajlandók voltak Jézus ellen hamisan tanúskodni.
60. De nem találtak olyan okot, amely alapján halálra ítélhették volna, pedig sok hamis tanú jelentkezett. Végül előállt két férfi,