21. Jézus továbbment onnan Tírusz és Szidón vidékére.
22. Ekkor egy kánaáni asszony jött utána, aki azon a vidéken lakott, és így kiáltozott: „Uram, Dávid Fia, könyörülj meg rajtam! A leányomban gonosz szellem van, és nagyon szenved tőle!”
23. Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Ekkor a tanítványai így kérlelték: „Küldd el ezt az asszonyt! Folyton utánunk jön, és kiabál!”
24. Jézus így válaszolt: „Az Atya engem csak Izráel népének elveszett juhaihoz küldött.”
25. Az asszony akkor Jézushoz jött, leborult előtte, és így kérte: „Uram, segíts rajtam!”
26. Jézus így válaszolt: „Nem helyes, ha elvesszük a gyerekektől a kenyeret, hogy odadobjuk a kutyáknak.”
27. „Igazad van, Uram!” — válaszolt az asszony — „De még a kutyák is megkapják a gazdájuk asztaláról lehulló morzsákat.”
28. Erre Jézus felelt: „Asszony, milyen nagy hited van! Legyen meg, amit kívánsz.” És abban a pillanatban meggyógyult az asszony leánya.