17. „Nem értitek, hogy az étel, amely a szájon át bemegy, a gyomorba kerül, végül pedig kiürül onnan?
18. Ami azonban a szájadból kijön — vagyis, amit mondasz—, az a szívedből származik, és az tehet tisztátalanná!
19. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosság, házasságtörés, szexuális bűnök, lopás, hazugság és gyalázkodás.
20. Ezek teszik tisztátalanná az embert, nem pedig az, ha nem végzi el a szertartásos kézmosást étkezés előtt.”
21. Jézus továbbment onnan Tírusz és Szidón vidékére.
22. Ekkor egy kánaáni asszony jött utána, aki azon a vidéken lakott, és így kiáltozott: „Uram, Dávid Fia, könyörülj meg rajtam! A leányomban gonosz szellem van, és nagyon szenved tőle!”
23. Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Ekkor a tanítványai így kérlelték: „Küldd el ezt az asszonyt! Folyton utánunk jön, és kiabál!”
24. Jézus így válaszolt: „Az Atya engem csak Izráel népének elveszett juhaihoz küldött.”
25. Az asszony akkor Jézushoz jött, leborult előtte, és így kérte: „Uram, segíts rajtam!”
26. Jézus így válaszolt: „Nem helyes, ha elvesszük a gyerekektől a kenyeret, hogy odadobjuk a kutyáknak.”
27. „Igazad van, Uram!” — válaszolt az asszony — „De még a kutyák is megkapják a gazdájuk asztaláról lehulló morzsákat.”
28. Erre Jézus felelt: „Asszony, milyen nagy hited van! Legyen meg, amit kívánsz.” És abban a pillanatban meggyógyult az asszony leánya.
29. Jézus ezután visszatért a Galileai-tó partjára. Felment egy hegyre, és leült.
30. Rengetegen jöttek hozzá. Sántákat, vakokat, bénákat, süketnémákat, és mindenféle más betegeket hoztak. Letették őket Jézus lába elé, ő pedig mindegyiket meggyógyította.