13. Jézus ezután fölment egy hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart, és ezek oda is mentek hozzá.
14. Közülük tizenkettőt választott ki, hogy állandóan vele legyenek, és hogy kiküldje őket Isten üzenetét hirdetni,
15. és hogy hatalmuk és erejük legyen a betegek gyógyítására és a gonosz szellemek kiűzésére.
16. Ezt a tizenkét férfit választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta.
17. Jakabot és Jánost, Zebedeus két fiát, akiknek a „Boanerges” nevet adta, amely azt jelenti: „mennydörgés fiai”.
18. Andrást, Fülöpöt és Bertalant, Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust, meg Simont, a zélótát,
19. és Iskáriótes Júdást, aki később elárulta őt.
20. Ezután Jézus hazatért. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még enni sem tudtak, sem ő, sem a tanítványai.
21. Amikor Jézus családtagjai ezt megtudták, érte mentek, hogy megfogják és elvigyék onnan. Az emberek ugyanis azt mondták róla, hogy megbolondult.
22. A Jeruzsálemből érkezett törvénytanítók is azt mondták: „Belzebub van benne! A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz szellemeket!”
23. Jézus ekkor magához hívta a törvénytanítókat, és jelképes történetek segítségével magyarázta nekik: „Ugyan hogy űzheti ki Sátán a Sátánt?
24. Ha egy királyság egyik része a másik ellen támad, az egész elpusztul.
25. Elpusztul az a család is, amelyben belső harcok dúlnak.
26. Ha tehát a Sátán önmaga ellen fordul, és a saját szolgái ellen harcol, akkor a királysága nem állhat fenn tovább, hanem vége van.
27. Gondoljátok meg, ha valaki be akar törni egy erős ember házába, hogy elrabolja a vagyonát, akkor előbb meg kell kötöznie azt az erős embert. Csak azután foszthatja ki a házát.