7. »Szükséges, hogy az Emberfiát a bűnösök kezébe adják, keresztre feszítsék, és szükséges, hogy a harmadik napon feltámadjon.«”
8. Ekkor az asszonyoknak eszébe jutott, hogy Jézus valóban ezt mondta nekik.
9. Azután az asszonyok hamar visszamentek a városba, és mindezt elmondták a tizenegy apostolnak és a többieknek.
10. Az asszonyok csoportjában volt a magdalai Mária, Johanna és Mária, Jakab anyja, meg más asszonyok is, akik a feltámadás hírét hozták.
11. Az apostolok azonban nem hittek az asszonyoknak, és úgy gondolták, hogy mindez csak bolondság.
12. Péter mégis felkelt és elfutott a sírhoz. Lehajolt, és benézett a sírkamra üregébe, de csak a vászonlepedőket látta ott. Azután egyedül elment, és azon gondolkozott azon, hogy vajon mi történhetett.
13. Ugyanezen a napon Jézus két tanítványa elindult Jeruzsálemtől Emmausba, egy kis faluba, amely a várostól tizenkét kilométer távolságra volt.
14. Útközben azokról a dolgokról beszélgettek, amik azokban a napokban történtek.
15. Miközben beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus csatlakozott hozzájuk,
16. de a tanítványok nem ismerték fel, hogy ő az. Valami megakadályozta őket, hogy ráismerjenek.
17. Jézus megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettek?”Ekkor azok szomorúan megálltak.
18. Az egyik, akit Kleopásnak hívtak, ezt felelte: „Úgy látszik te vagy az egyetlen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ezekben a napokban.”
19. Jézus megkérdezte: „Miért, mi történt?”Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról van szó, aki szavaival és tetteivel egyaránt bizonyította, hogy hatalmas próféta Isten és az emberek előtt.
20. De népünk főpapjai és vezetői kiszolgáltatták őt, és elérték, hogy halálra ítéljék és kivégezzék a kereszten.