7. Ezért mondom nektek: ugyanígy nagyobb öröm lesz a Mennyben egyetlen bűnös miatt, aki megváltoztatja az életét, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szükségük arra, hogy megváltoztassák az életüket.
8. Vagy tegyük fel, hogy egy asszonynak van tíz ezüstpénze, és az egyiket elveszti. Mit fog tenni, mit gondoltok? Ugye, lámpát gyújt, gondosan felsöpri az egész házat, és addig kutat utána, amíg megtalálja az elveszett pénzt?
9. Mikor megtalálja, összehívja barátnőit és szomszédait, és ezt mondja: »Gyertek, örüljetek velem együtt, mert megtaláltam elveszett ezüstpénzemet!«
10. Ezért mondom nektek: Isten angyalai ugyanígy örülnek, amikor egy bűnös megváltoztatja az életét.”
11. Azután így folytatta: „Egy embernek volt két fia.
12. A fiatalabbik azt mondta az apjának: »Apám, add nekem most azt a részt a család vagyonából, amely engem illet!« Ekkor az apa szétosztotta a vagyonát a két fiú között.
13. Nem sokkal ezután a fiatalabbik minden vagyonát összeszedte, és elköltözött egy távoli országba. Ott ostoba módon költekező életmódot folytatott, és minden gazdagságát elpazarolta.
14. Miután már minden pénze elfogyott, nagy szárazság támadt azon a vidéken. A föld nem termett semmit, és mindenki éhezett. A fiú is éhes volt, és pénzre lett volna szüksége.
15. Ezért munkát vállalt egy ottani gazdánál, aki elküldte, hogy a disznónyáját őrizze.
16. A fiú már annyira éhes volt, hogy még abból is szívesen evett volna, amit a disznók ettek, de senki nem adott neki.
17. Végül belátta, hogy mennyire ostoba volt, és ezt mondta magában: »Apám minden szolgájának bőségesen van mit ennie. Én pedig éhen halok itt!
18. Azonnal elindulok, visszamegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám, vétkeztem Isten ellen, és ellened is.
19. Nem vagyok többé méltó, hogy a fiad legyek. De hadd legyek legalább olyan, mint a szolgáid, akik fizetésért dolgoznak!«
20. Ezzel a fiú elindult, hogy visszatérjen az apjához.”„Még messze volt a háztól, amikor az apja meglátta és megsajnálta. Eléje szaladt, a nyakába borult, megölelte és megcsókolta.
21. A fiú pedig ezt mondta: »Apám, bűnt követtem el Isten ellen, és ellened is. Nem vagyok többé méltó, hogy a fiad legyek.«
22. De az apja ezt parancsolta a szolgáknak: »Siessetek, hozzátok ide a legszebb ruhát, és adjátok rá! Húzzatok gyűrűt az ujjára, és sarut a lábára!
23. Azután hozzátok elő a hízott borjút, és vágjátok le, hogy együtt együnk és ünnepeljünk!
24. Mert a fiam meghalt, de feltámadt, elveszett, de újra megtaláltam!« Ezután ünnepelni kezdtek.”
25. „Az idősebb fiú ezalatt a mezőn volt. Amikor hazafelé jött, és a ház közelébe ért, meghallotta a zenét és a táncot.
26. Odahívta az egyik szolgáját, és megkérdezte tőle, mi történt.