17. Végül belátta, hogy mennyire ostoba volt, és ezt mondta magában: »Apám minden szolgájának bőségesen van mit ennie. Én pedig éhen halok itt!
18. Azonnal elindulok, visszamegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám, vétkeztem Isten ellen, és ellened is.
19. Nem vagyok többé méltó, hogy a fiad legyek. De hadd legyek legalább olyan, mint a szolgáid, akik fizetésért dolgoznak!«
20. Ezzel a fiú elindult, hogy visszatérjen az apjához.”„Még messze volt a háztól, amikor az apja meglátta és megsajnálta. Eléje szaladt, a nyakába borult, megölelte és megcsókolta.