1. Ezután az Úr kiválasztotta további hetvenkét tanítványát. Kettesével elküldte őket azokba a falvakba és városokba, ahová menni akart.
2. Ezzel küldte ki őket: „Látjátok, milyen sok az aratnivaló, és ehhez képest milyen kevés az aratómunkás! Imádkozzatok hát, és kérjétek az Aratás Urát: küldjön még több aratót, hogy a gabonáját learassák!
3. Menjetek! Jegyezzétek meg, hogy úgy küldelek ki benneteket, mint bárányokat a farkasok közé.
4. Az útra ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut, és senkit ne köszöntsetek útközben!
5. Ha egy házba bementek, először ezt mondjátok: »Békesség ennek a családnak«!
6. Ha békeszerető ember lakik abban a házban, a békesség, amit kívántok, megnyugszik rajta. De ha nem békeszerető, a békesség, amit kívántatok, visszaszáll rátok.
7. Maradjatok ugyanannál a békeszerető háznál, azt egyétek és igyátok, amivel megkínálnak, mert a munkás megérdemli a bérét! Ne járjatok házról házra!
8. Ha olyan városba értek, ahol szívesen látnak titeket, fogadjátok el, amivel megkínálnak, és nyugodtan egyétek meg!
9. Gyógyítsátok meg a betegeket, és hirdessétek: »Megérkezett hozzátok Isten Királysága!«
10. Ha pedig valamelyik városban nem látnak szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok:
11. »Még a port is lerázzuk a lábunkról, és ezzel figyelmeztetünk benneteket! Mégis tudjátok meg, hogy Isten Királysága megérkezett hozzátok!«
12. Mondom nektek: Sodoma lakóinak elviselhetőbb lesz a helyzete az ítélet napján, mint az ott lakóknak.”