Lukács Evangéliuma 1:17-25 Egyszerű Fordítás Biblia (EFO)

17. Az Úr előtt fog menni az Illés szellemével és erejével: az apákat és gyermekeiket kibékíti egymással, és az engedetlenek gondolkodását megváltoztatja, hogy bölcsek és igazságszeretők legyenek. Mindezzel az ÚR előtt fog menni, hogy olyan népet állítson elé, akik felkészültek a fogadására.”

18. Zakariás így válaszolt az angyalnak: „Hogyan lehetek biztos benne, hogy igazat mondasz? Hiszen én öreg vagyok, és feleségem is idős már.”

19. Az angyal azt felelte: „Én Gábriel vagyok, és állandóan Isten előtt állok. Azért küldött hozzád, hogy beszéljek veled, és elhozzam ezt az örömhírt.

20. De jól jegyezd meg: most megnémulsz, és addig nem tudsz beszélni, amíg mindez megtörténik, mert nem hittél a szavamnak. Pedig minden szavam be fog teljesedni a maga idejében.”

21. Az emberek ezalatt várták Zakariást, és csodálkoztak, hogy miért marad a Templomban olyan sokáig.

22. Amikor végre kijött, nem tudott egy szót sem szólni. Ekkor megértették, hogy látomást látott a Templomban. Zakariás csak mutogatott, de megszólalni nem tudott.

23. Amikor pedig letelt a szolgálata, hazament.

24. Nem sokkal ezután Erzsébet áldott állapotba került: gyermeket várt. A következő öt hónapban ki se ment a házukból. Ezt mondta:

25. „Végre, az Úr megsegített engem! Gondoskodott rólam, és elvette rólam azt a szégyent, hogy nem volt gyermekem.”

Lukács Evangéliuma 1