16. Néhány farizeus azt mondta: „Az az ember nem Istentől való, mert nem tartja meg a szombatot.”„De hogyan tehetne egy bűnös ilyen csodát?” — kérdezték mások. Ebből azután vita kerekedett közöttük.
17. Ekkor újból a vakon születetthez fordultak: „Hát te mit mondasz róla most, hogy meggyógyította a szemedet?”Ő pedig így felelt: „Azt, hogy próféta.”
18. A zsidó vezetők ekkor kétségbe vonták, hogy ez az ember valóban vak volt, és csak később gyógyult meg a szeme. Ezért odahívták a szüleit, és
19. megkérdezték tőlük: „Ez a fiatok? És valóban vakon született? Ha igen, akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?”
20. A szülők ezt felelték: „Igen, ő a mi fiunk, és valóban vakon született.
21. De hogy lehet az, hogy most lát, és ki gyógyította meg a szemét, azt nem tudjuk. Kérdezzétek meg tőle, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”
22. A szülők ezt azért mondták, mert féltek a zsidó vezetőktől. Azok ugyanis már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak mondja Jézust, azt ki kell tiltani a zsinagógából. Ezért mondták a szülők, hogy:
23. „Kérdezzétek meg tőle, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”
24. Ekkor a zsidó vezetők másodszor is magukhoz hívatták azt, aki meggyógyult, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek, és mondd meg az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.”