17. Ha valaki Isten akaratát akarja megvalósítani, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól.
18. Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. De aki annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság.
19. Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem tartja meg közületek senki! Miért akartok engem megölni?”
20. Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?”
21. Jézus így válaszolt: „Egyetlen csodát tettem szombaton, és mindnyájan csodálkoztok.
22. Mózes adta nektek a körülmetélés törvényét. Bár ez nem tőle származott, hanem őseitektől. Ti engedelmeskedtek Mózes Törvényének, és még szombaton is körülmetélitek a kisgyermeket.
23. Ha pedig valakit körülmetélhettek szombaton, úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakit teljesen meggyógyítottam szombaton?
24. Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és a valóság alapján!”
25. Néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni?
26. De hiszen most nyilvánosan beszél, és nem szólnak ellene! Lehetséges, hogy a vezetők felismerték, hogy ő a Krisztus?!
27. De őróla tudjuk, honnan származik, míg az igazi Krisztusról senki nem fogja tudni, honnan származik!”
28. Amikor Jézus a Templom udvarában tanított, hangosan felkiáltott: „Azt mondjátok, ismertek engem, és tudjátok, honnan jöttem? De értsétek meg, hogy én nem a saját nevemben jöttem! Engem Isten küldött, aki igaz! Ti nem ismeritek őt,
29. de én ismerem, mert tőle jöttem. Engem ő küldött!”
30. Emiatt szerették volna Jézust letartóztatni, de senki sem merte megérinteni, mert még nem jött el az ideje, hogy megöljék.
31. Viszont sokan hittek benne, és ezt mondták: „Ha eljön a Krisztus, ő sem tehet majd több csodát, mint ez az ember!”
32. A farizeusok meghallották, hogy a tömegben ilyen szóbeszéd terjed Jézusról. Ezért a főpapokkal együtt templomi szolgákat küldtek érte, hogy tartóztassák le.