21. A tanítványok nagyon megörültek, bevették Jézust a bárkába, és azonnal partot is értek ott, ahová igyekeztek.
22. Másnap a túlsó parton maradt tömeg észrevette, hogy a tanítványok elmentek azzal az egyetlen bárkával, amely ott volt, de Jézus nem ment velük.
23. Ugyanakkor néhány bárka érkezett Tibériásból nem messze attól a helytől, ahol a kenyeret ették, miután Jézus hálát adott.
24. Amikor az emberek látták, hogy sem Jézus, sem a tanítványok nincsenek ott, ők is vízre szálltak, és Kapernaumba mentek, hogy megkeressék Jézust.
25. Amikor rátaláltak Jézusra a túlsó parton, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?”
26. Jézus ezt válaszolta: „Miért kerestek engem? Azért, mert láttátok a csodákat, amiket tettem? Igazán mondom nektek: nem! Hanem azért, mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok.
27. Ne azon igyekezzetek, hogy ilyen földi kenyeret szerezzetek, amely mulandó! Inkább arra törekedjetek, hogy olyan kenyeret szerezzetek, amely örökké megmarad, és örök életet ad! Az Emberfia adja majd nektek ezt a kenyeret, mert őt Isten felhatalmazta erre.”
28. Ekkor megkérdezték Jézustól: „Mit kíván tőlünk Isten? Mit tegyünk?”
29. Jézus pedig így felelt: „Higgyetek abban, akit ő küldött — ez tetszik Istennek!”
30. Ekkor azok megkérdezték: „De milyen csodával tudod bizonyítani, hogy Isten éppen téged küldött? Ha ezt bebizonyítod, akkor majd hiszünk neked! Mit fogsz tenni?