16. Emiatt a zsidók üldözni kezdték Jézust, és meg akarták ölni, mivel szombaton gyógyította meg azt a beteget.
17. Jézus ezt mondta a zsidóknak: „Atyám mindig tevékeny, ő folyton dolgozik! Ezért nekem is szünet nélkül végeznem kell a munkámat.”
18. Emiatt azután még inkább meg akarták ölni, mert megtörte a szombatot, és ráadásul Istent a saját apjának nevezte. Ezzel egyenlővé tette magát Istennel.
19. Jézus ekkor így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: egymagában a Fiú semmit sem tehet, csak azt, amit az Atya tesz. Mert látja, mit tesz az Atya, és ő is ugyanazt teszi.
20. Az Atya szereti a Fiút, ezért mindent megmutat neki, amit tesz. Sőt, még nagyobb dolgokat is fog rábízni, mint ez a gyógyítás! Akkor fogtok majd igazán csodálkozni!
21. Az Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik. Ugyanígy, a Fiú is életet ad azoknak, akiknek akar.
22. Az Atya senkit sem ítél meg. Az ítéletet egészen rábízta a Fiúra,
23. hogy mindenki ugyanúgy tisztelje a Fiút, ahogy az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte.
24. Igazán mondom nektek: aki meghallja, amit mondok, és hisz abban, aki elküldött engem, az örökké él! Az ilyen embert nem fogják elítélni, mert már kijött a halálból, és bement az örök életbe.
25. Igazán mondom nektek: eljön az idő, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia hangját, és aki meghallja, és elfogadja, amit mond, az örökké élni fog.
26. Ahogyan az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy önmagában élete legyen.
27. Azt is rábízta, hogy ítéletet tartson az emberek fölött, mert a Fiú az Emberfia.
28. Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az idő, amikor minden halott, aki a sírban van, meghallja a Fiú hangját,