20. Miután ezt mondta, megmutatta nekik a két kezét és az oldalát. A tanítványok nagyon megörültek, hogy látják az Urat.
21. Ezután Jézus újra azt mondta nekik: „Békesség! Ahogyan engem elküldött az Atya, most én is úgy küldelek el titeket.”
22. Miután ezt mondta, rájuk lehelt, és ezt mondta: „Fogadjátok be a Szent Szellemet!
23. Ha megbocsátjátok valakinek a bűneit, akkor azok a bűnök bocsánatot nyernek. Ha pedig nem bocsátjátok meg, akkor azok a bűnök megmaradnak.”
24. Tamás, akit Ikernek is hívtak, a tizenkét tanítvány közé tartozott, de nem volt ott, amikor Jézus megjelent.
25. A többiek elmondták neki, hogy látták az Urat. De Tamás így válaszolt: „Csak akkor hiszem el, ha a saját szememmel látom és megérintem Jézus kezén a szögek helyét, és ha a kezem az oldalára teszem!”
26. Nyolc nappal később a tanítványok zárt ajtók mögött újra összegyűltek, és akkor már Tamás is velük volt. Ekkor Jézus ismét megjelent közöttük. „Békesség!” — köszöntötte őket.
27. Azután Tamáshoz fordult: „Tedd ide az ujjadat, és nézd meg a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és tedd az oldalamra! Ne kételkedj többé, hanem higgy!”
28. Tamás így felelt: „Uram és Istenem!”
29. Jézus ezt kérdezte tőle: „Azért hiszel, mert látsz engem? Boldogok és áldottak, akik akkor is hisznek, ha nem látnak!”
30. Jézus nagyon sok csodát tett a tanítványai szeme láttára. Ezek közül sok nincs leírva ebben a könyvben.
31. De sok fel van jegyezve benne, és ezeket éppen azért írták le a számotokra, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia. Azért írták le, hogy ha hisztek benne, életetek legyen a neve által.