23. Amikor a katonák megfeszítették Jézust, minden ruhát levettek róla. Négy részre osztották, hogy mindegyiküknek jusson egy rész belőle. De a köntösét nem akarták szétszakítani, mivel az varrás nélkül készült, vagyis az egészet egy darabban szőtték.
24. Azt mondták: „Ezt ne szakítsuk szét! Inkább sorsoljuk ki, hogy kié legyen!” Így teljesedett be, amit az Írás mondott:„Ruháimon megosztoztak,és köntösömre sorsot vetettek.” Zsolt 22:19A katonák pontosan ezt tették.
25. Jézus édesanyja ott állt a keresztfa közelében. Vele volt a nővére, Mária, Klópás felesége, és a magdalai Mária is.
26. Mikor Jézus látta, hogy anyja is ott áll, meg az a tanítvány is, akit Jézus szeretett, ezt mondta az anyjának: „Asszony, ő a fiad!”
27. A tanítványnak pedig ezt: „Nézd, ő az édesanyád!” Ezért az a tanítvány befogadta saját otthonába Jézus anyját, aki attól kezdve ott lakott vele.
28. Később, amikor Jézus látta, hogy már mindent befejezett, megszólalt: „Szomjas vagyok.” Ekkor teljesedett be, amit az Írás erről mondott.
29. Volt ott egy ecetes korsó, s valaki belemártott egy szivacsot, és izsóp szárára tűzve felnyújtotta Jézus szájához.