21. Ekkor megkérdezték tőle: „Hát akkor ki vagy, talán Illés?”„Nem az vagyok” — mondta János.„Akkor talán te vagy a próféta?”De János így felelt: „Nem, az sem vagyok.”
22. Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hát akkor ki vagy? Mondd meg, hogy válaszolhassunk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?”
23. János Ézsaiás próféta szavaival válaszolt:„Annak a hangja vagyok, aki a pusztában kiált,s aki ezt mondja:»Készítsetek egyenes utat az Úrnak!«” Ézs 40:3
24. Ezek a küldöttek a farizeusok csoportjához tartoztak.
25. Tovább kérdezgették Jánost: „Ha nem vagy sem a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta, akkor miért meríted be az embereket?”
26. János erre így válaszolt: „Igaz, én bemerítem az embereket a vízbe, de van közöttetek valaki, akit nem ismertek.
27. Ő az, aki később fog megérkezni, mint én. De még arra sem vagyok méltó, hogy a saruját levegyem a lábáról.”
28. Mindezek Betániában, a Jordán folyón túl történtek, ahol János bemerítette az embereket.
29. Másnap János meglátta Jézust, amint feléje közeledett, és ezt mondta: „Nézzétek, ő az! Ő Isten Báránya, aki elveszi az egész világ összes bűneit!
30. Ő az, akiről azt mondtam, hogy később fog megérkezni, mint én, mégis nagyobb nálam, mert már előttem is létezett.
31. Én nem ismertem őt. Azért jöttem, hogy vízbe merítsem az embereket, és így Izráel megismerhesse őt.”