55. István pedig megtelt Szent Szellemmel, és felnézett a Mennybe. Látta Isten dicsőségét és Jézust, aki Isten jobb oldalán állt.
56. Felkiáltott: „Nézzétek! Látom a megnyílt Mennyet és az Emberfiát Isten jobb oldalán!”
57. Ekkor mind kiabálni kezdtek, befogták a fülüket, és Istvánra rohantak.
58. Kilökdösték a városon kívülre, és kövekkel dobálták, hogy megöljék. A tanúk egy Saul nevű fiatalember lábához tették a köpenyüket.
59. Miközben hullottak rá a kövek, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz szellemem!”
60. Majd térdre esett, és hangosan kiáltotta: „Uram, bocsásd meg nekik ezt a bűnt!” Miután ezt mondta, meghalt.