51. István így folytatta: „Nem adtátok oda szíveteket Istennek! Nem hallgattatok rá! Mindig ellenkeztetek a Szent Szellemmel! Őseitek is ezt tették, és ti épp olyanok vagytok, mint ők!
52. Volt-e olyan próféta, akit nem bántottak és üldöztek ősapáitok? Ezek a próféták előre megmondták, hogy el fog jönni az »Igazságos«. Ősapáitok megölték a prófétákat. Most pedig elárultátok, és meggyilkoltátok őt is, az »Igazságost«.
53. Ti vagytok, akik angyalok segítségével kaptátok a Törvényt, de mégsem engedelmeskedtetek annak!”
54. Ezt hallva a zsidó vezetők annyira megharagudtak Istvánra, hogy a fogukat csikorgatták mérgükben.
55. István pedig megtelt Szent Szellemmel, és felnézett a Mennybe. Látta Isten dicsőségét és Jézust, aki Isten jobb oldalán állt.
56. Felkiáltott: „Nézzétek! Látom a megnyílt Mennyet és az Emberfiát Isten jobb oldalán!”
57. Ekkor mind kiabálni kezdtek, befogták a fülüket, és Istvánra rohantak.
58. Kilökdösték a városon kívülre, és kövekkel dobálták, hogy megöljék. A tanúk egy Saul nevű fiatalember lábához tették a köpenyüket.
59. Miközben hullottak rá a kövek, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz szellemem!”
60. Majd térdre esett, és hangosan kiáltotta: „Uram, bocsásd meg nekik ezt a bűnt!” Miután ezt mondta, meghalt.