14. Egyre többen hittek az Úrban, és csatlakoztak hozzájuk, férfiak és nők egyaránt.
15. Az utcára vitték betegeiket, ágyakra és matracokra fektették őket, hogy amikor Péter arra megy, legalább az árnyéka érintse a betegeket.
16. A Jeruzsálem környéki városokból és falvakból is sokan összegyűltek, elhozták a betegeiket és a gonosz szellemek miatt szenvedőket, és mindezek meggyógyultak.
17. A főpap azonban féltékeny lett, és vele együtt mindazok, akik az ő pártján voltak, azaz a szadduceusok csoportja.
18. Elfogták az apostolokat, és a városi börtönbe zárták őket.
19. De az Úr egyik angyala éjjel kinyitotta a börtönajtókat, kivezette őket, és azt mondta:
20. „Menjetek, álljatok fel a Templom udvarában, és mondjatok el az embereknek mindent a Jézusban való új életről!”
21. Az apostolok engedelmeskedtek, és már hajnalban a Templom udvarába mentek, ahol tanítani kezdték az embereket.Amikor a főpap megérkezett a kíséretével, összehívta a Főtanácsot, és Izráel vezetőit. Majd őröket küldött a börtönbe, hogy hozzák eléjük az apostolokat.
22. Az őrök oda is mentek, de nem találták őket. Visszamentek a Főtanácshoz és ezt mondták:
23. „A börtönt jól bezárva találtuk, és az őrök is az ajtók előtt álltak. De mikor bementünk, senki sem volt odabent.”
24. A templomőrség kapitánya és a főpapok zavarba jöttek, és azon gondolkodtak, hogy vajon mi történhetett.
25. Ekkor belépett valaki, és ezt mondta: „Azok a férfiak, akiket börtönbe zártatok, a Templom udvarában tanítják a népet!”
26. Ekkor a kapitány az őrökkel együtt odament, és elhozták az apostolokat, erőszak nélkül. Nem bántották őket, mert féltek a néptől, hogy megkövezik a katonákat.
27. Bevitték, és a Főtanács elé állították az apostolokat. A főpap pedig ezt mondta nekik:
28. „Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy erről az emberről tanítsatok. Ennek ellenére egész Jeruzsálemet betöltöttétek a tanításotokkal, és minket akartok felelőssé tenni annak az embernek a haláláért!”
29. Erre Péter a többi apostollal együtt így válaszolt: „Inkább Istennek kell engedelmeskednünk, mint az embereknek!
30. Ősapáink Istene feltámasztotta a halálból Jézust, akit ti keresztre feszítve megöltetek.
31. Isten ezt a Jézust felemelte, és a jobb oldalára ültette. Fejedelemmé és Megváltóvá tette őt, hogy általa Izráel gondolkozását és életét megváltoztassa, és bűneit megbocsássa.
32. Mi tanúi vagyunk ennek. Erről tanúskodik a Szent Szellem is, akit Isten mindazoknak ad, akik engedelmeskednek neki.”
33. Ezt hallva a zsidó vezetők meghallották, nagyon megharagudtak az apostolokra, és meg akarták őket ölni.