7. Leestem a földre, és egy hangot hallottam. Azt mondta: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?«
8. Megkérdeztem: »Ki vagy te, Uram?« Ő így válaszolt: »Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.«
9. Akik velem voltak, látták a fényességet, de a hangot, amely hozzám szólt, nem hallották.
10. Ekkor én megkérdeztem: »Mit tegyek, Uram?« Az Úr pedig így válaszolt: »Kelj fel, és menj be Damaszkuszba! Ott majd megmondják neked mindazt, amit az én tervem szerint tenned kell.«
11. Mivel a nagy fényességtől megvakultam, társaim kézen fogva vezettek be Damaszkuszba.
12. Élt abban a városban egy Anániás nevű zsidó, aki hűségesen megtartotta a Törvény parancsait, és akit minden damaszkuszi zsidó tisztelt.
13. Ő odajött hozzám, megállt mellettem, és azt mondta: »Saul, testvérem, kapd vissza a látásodat!« Abban a pillanatban valóban megláttam őt.
14. Anániás így folytatta: »Ősapáink Istene kiválasztott téged, hogy megtudd, mi a terve veled, és hogy meglásd az Igazságost, azaz Jézust, és halld meg, amit neked mond.
15. Mert róla fogsz tanúskodni: el kell mondanod mindenkinek, amit láttál és hallottál.
16. Most pedig ne késlekedj tovább! Kelj fel, merítkezz be, és hívd segítségül az Úr Jézus nevét, hogy bűneidtől megszabadulj!«