17. Ezt mindenki megtudta, aki csak Efezusban lakott, zsidók és görögök egyaránt. Félelem fogta el őket, és még jobban tisztelték az Úr Jézus nevét.
18. A hívők közül sokan bevallották gonosz tetteiket a többiek előtt.
19. Voltak olyan hívők, akik korábban varázsoltak. Ezek közül sokan összegyűjtötték a varázsláshoz használt könyveiket, és a többiek szeme láttára elégették őket. Az így elégetett könyvek összesen körülbelül ötvenezer ezüstpénzt értek.
20. Ezért azután Isten üzenete egyre erősebben terjedt, és egyre többen hittek Jézusban.
21. Ezek után Pál elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe. Az volt a terve, hogy keresztülutazik Macedónián és Akháján. Ezt gondolta: „Jeruzsálem után Rómába is el kell mennem.”
22. Ezért két segítőtársát, Timóteust és Erásztoszt előreküldte Macedóniába, ő maga pedig egy ideig még Ázsiában maradt.
23. Ekkor történt, hogy nagy zűrzavar támadt Efezusban az Úr Útja miatt.
24. Volt a városban egy Demeter nevű ötvösmester. Azzal foglalkozott, hogy Artemisz istennő templomának kicsinyített másolatát készítette ezüstből. A műhelyében dolgozó munkások ezért jó fizetést kaptak.
25. Demeter összegyűjtötte ezeket a munkásokat és a többi hasonló iparost. Azt mondta nekik: „Tudjátok, milyen sok pénzt keresünk ezzel a mesterséggel.
26. Ugyanakkor ti magatok is látjátok, mit művel ez a Pál, és halljátok, mit mond! És mennyi embert meggyőzött már, de nem csak Efezusban, hanem szinte egész Ázsiában. Azt mondja, hogy a kézzel készített istenek valójában nem is istenek.
27. Ez nagyon veszélyes! Rossz híre lesz a munkánknak. Sőt, a mi nagy istennőnket, Artemiszt és a templomát is semmibe veszik. Pedig Artemiszt egész Ázsia, sőt az egész világ istennőként tiszteli!”