11. Ezért Pál még másfél évig ott maradt, és tanította nekik Isten beszédét és üzenetét.
12. Amikor Gallió volt Akhája kormányzója, a zsidók összefogtak, rátámadtak Pálra, és erőszakkal a bíróságra vitték, Gallió elé.
13. Ezzel vádolták Pált: „Ez a férfi azt tanítja, hogy olyan módon imádjuk Istent, amely ellenkezik a mi Törvényünkkel.”
14. Pál éppen mondani akart valamit, de szóhoz sem jutott, mert Gallió ezt válaszolta a zsidóknak: „Ha bűncselekményről, vagy valami gonosz dologról lenne szó, akkor meghallgatnálak benneteket, zsidók.
15. Mivel azonban csak szavakról, nevekről, és a saját törvényetek kérdéseiről vitatkoztok, ezt intézzétek el magatok között! Én nem leszek bíró ilyen dolgokban.”
16. Ezzel elküldte őket a bíróságról.
17. Ekkor a zsidók megfogták Szószthenészt, aki akkor a zsinagóga vezetője volt, és a bíróság előtt megverték. De Gallió nem törődött velük.
18. Pál ezután még sokáig Korinthusban maradt. Azután elbúcsúzott a testvérektől, és Priszcillával és Akvilával együtt Szíriába hajózott. Amikor Kenkreába értek, Pál levágatta a haját, mert ezt ígérte Istennek.
19. Azután megérkeztek Efezus városába. Priszcilla és Akvila nem utaztak tovább, hanem ott maradtak. Pál Efezusban is bement a zsinagógába, ahol beszélgetett és vitatkozott a zsidókkal.
20. Azok kérték, hogy maradjon még náluk, de ő tovább akart utazni.
21. Amikor elbúcsúzott a zsidóktól, azt mondta: „Ha Isten is akarja, még visszajövök hozzátok.” Azután hajóra szállt, és elhagyta Efezust.
22. Cézárea városában partra szállt, majd innen felment Jeruzsálembe. Köszöntötte a helyi gyülekezetet, majd továbbment a szíriai Antiókhiába.
23. Egy idő után innen is továbbment, Galácia és Frígia vidékét járta be. Minden városban biztatta és erősítette Jézus tanítványait.