3. Ezért, miután újra böjtöltek és imádkoztak, Barnabásra és Saulra tették kezüket, és elküldték őket, hogy teljesítsék azt a feladatot.
4. Barnabás és Saul, miután ilyen módon kiküldte őket a Szent Szellem, elindultak. Először Szeleukia kikötőjébe mentek, ahol hajóra szálltak, és Ciprus szigetére utaztak.
5. Amikor Szalamisz városába értek, a zsidók zsinagógáiba mentek, és hirdették az Isten üzenetét. János is velük volt, mint segítőtárs.
6. Azután bejárták Ciprus szigetét egészen Páfosz városáig. Ott találkoztak egy zsidó származású varázslóval, akit Bar-Jezusnak, görögül Elimásznak hívtak. Ez hamis próféta volt,
7. és igyekezett mindig a kormányzó, Szergiusz Paulusz közelében maradni. A kormányzó, aki nagyon okos ember volt, meghívta Barnabást és Sault, hogy neki is mondják el Isten üzenetét.
8. Ők el is mentek, de Elimász, a varázsló ellenkezett és vitatkozott velük, sőt a helytartót is igyekezett rábeszélni, hogy ne higgyen Jézusban.
9. Ekkor Sault, akit Pálnak is hívtak, betöltötte a Szent Szellem, egyenesen Elimászra nézett, és ezt mondta:
27-28. Jeruzsálem lakói és a nép vezetői nem értették meg, hogy Jézus a Megmentő, és elítélték őt. Bár nem tudtak Jézus ellen semmi olyat mondani, amiért meg kellett volna halnia, mégis azt kérték Pilátustól, hogy ítélje halálra, és öljék meg. Így azután megtörtént minden, amit a próféták előre megmondtak és leírtak, és amit a zsidók minden szombaton felolvasnak a zsinagógákban.
29. Miután megtették mindazt, amit az Írások előre mondtak róla, Jézus holttestét levették a keresztről, és sírba helyezték.
30. De Isten feltámasztotta őt a halálból!
31. Ezután sok napon látták a feltámadt Jézust azok az emberek, akik Galileából vele együtt mentek fel Jeruzsálembe. Ezek most is bizonyítják az egész nép előtt, hogy ez igaz.
32-33. Isten ígéreteket tett a mi ősapáinknak.Mi azt az örömhírt mondjuk nektek, hogy ezeket az ígéreteket Isten most nekünk, az ő gyermekeiknek teljesítette be. Még pedig azzal, hogy Jézust a halálból feltámasztotta, ahogyan ez meg van írva a második zsoltárban:»Te vagy az én fiam,ma lettem az édesapád.« Zsolt 2:7
34. Isten valóban feltámasztotta Jézust! Ő már soha többé nem fog meghalni! Erről így szólt Isten:»Nektek fogom beteljesíteni azokat a szent és biztos ígéreteket,amelyeket Dávidnak tettem.« Ézs 55:3
35. Egy másik helyen meg azt mondja:»Nem engeded, hogy szented testea sírban pusztuljon el.« Zsolt 16:10
36. Dávid Isten akarata szerint szolgált, amíg élt. Azután meghalt, eltemették ősei mellé, és teste bizony el is pusztult a sírban.
37. De Jézus, akit Isten feltámasztott a halálból, nem pusztult el a sírban!
38-39. Testvéreim, kérlek, értsétek meg, azt hirdetjük nektek, hogy Isten Jézus által kínálja fel nektek a bűneitek megbocsátását. És hirdetjük, hogy Jézus az, aki megszabadítja azokat, akik hisznek benne. Igen, megszabadítja őket mindazokból a dolgokból, amikből Mózes Törvénye nem tudott bennünket megszabadítani.
40. De jól vigyázzatok! Nehogy veletek történjen meg, amit a próféták mondtak:
41. »Ti, akik lenézitek a többieket, figyeljetek!Csodálkozzatok, és pusztuljatok el,mert olyan dolgot teszek napjaitokban,amit soha nem hinnétek el!Bizony, nem hinnétek, akárki mondaná!«” Hab 1:5
42. Amikor Pál és Barnabás kimentek a zsinagógából, a nem zsidók kérték őket, hogy a következő szombaton nekik is beszéljenek ezekről.
43. Mikor az emberek hazamentek a zsinagógából, sok zsidó és istenfélő prozelita követte Pált és Barnabást. Ők pedig beszéltek velük, és biztatták őket, hogy továbbra is Isten kegyelmében éljenek.