15. A templomból kijött egy másik angyal, és erős hangon kiáltott annak, aki a felhőn ült: „Fogd a sarlódat és arass, mert eljött az aratás órája, megérett a Földön az aratnivaló!”
16. Ekkor a felhőn ülő megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, és learatta a termést.
17. Ezután a mennyei templomból kijött egy újabb angyal, aki szintén éles sarlót tartott a kezében.
18. Az oltártól pedig előlépett egy angyal, akinek hatalma volt a tűz fölött, és nagy hangon ezt kiáltotta a sarlós angyalnak: „Fogd éles sarlódat, és szüreteld le a Föld szőlőjét, mert már érettek a fürtök!”
19. Erre az angyal megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, leszüretelte a Föld szőlőjét, és a szőlőfürtöket bedobta Isten haragjának hatalmas szőlőprésébe.
20. A városon kívül kipréselték a szőlőt. A szőlőprésből annyi vér folyt ki, hogy még háromszáz kilométerrel távolabb is a lovak szájáig ért.