22. Így hát a nyelvek jelül vannak nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás ellenben nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.
23. Ha tehát az egész egyház összegyűl egy helyen, és mindenki nyelveken szól, azután bemennek oda be nem avatottak vagy hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
24. De ha mindannyian prófétálnak, s úgy megy be valamely hitetlen vagy be nem avatott, azt mindenki megfeddi, azt mindenki megítéli,
25. szívének rejtett dolgai láthatókká válnak, úgyhogy arcára borulva imádni fogja az Istent, s vallást tesz róla, hogy: Valóban az Isten van köztetek.
26. Mi hát a követendő testvéreim? Az, hogy mikor összegyűltök, s kinek-kinek van zsoltára, tanítása, leleplezése, nyelve, tolmácsolása, minden az épülést szolgálja.
27. Ha nyelven szól valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, éspedig egymásután, és egy tolmácsolja.
28. Ám ha nincs tolmács, hallgasson az egyházban, magának beszéljen és Istennek.
29. Próféta kettő vagy három szóljon, s a többiek ítéljék meg.