Pál Levele Tituszhoz 2:17-26 Csia Lajos Biblia (CSIA)

17. beszédjük, mint a rákfene, pusztít maga körül. Közülük való Himenajosz és Filétosz,

18. kik az igazságot elhibázták, mikor azt beszélték, hogy a feltámadás már megtörtént és ezzel felforgatják némelyek hitét.

19. Mindamellett szilárdan áll az isteni alap és ez a pecsétje: „Ismeri az Úr, kik az övéi” és: „Álljon el a hamisságtól mindenki, ki a Krisztus nevét ajkára veszi.”

20. Nagy házban nemcsak arany és ezüst edények vannak, hanem fák és cserepek is és némelyik edény megbecsült, más becstelen célt szolgál.

21. Ha valaki e dologtól megtisztítja magát, tisztes célra való edénnyé lesz, megszentelt, gazdájának jól használható, minden jó munkára kész.

22. Az ifjúkori vágyaktól menekülj. Fuss az igazságosság, hűség, szeretet, békesség után azokkal együtt, akik az Urat tiszta szívből segítségül hívják.

23. Az ostoba és nevelésre alkalmatlan vitatkozásokat utasítsd el, tudva, hogy harcokat szülnek.

24. Aki az Úr rabszolgája, annak nem hadakoznia kell, hanem mindenki iránt nyájasnak lennie, tanításra képesnek, gonoszat eltűrőnek, az ellenszegülőket szelíden nevelőnek,

25. mert hátha még más felismerésre térést ad nekik az Isten, az igazság megismerését,

26. talán kijózanodnak (feleszmélnek) a vádló tőréből, ki élve fogta meg őket, hogy akaratának engedelmeskedjenek.

Pál Levele Tituszhoz 2