3. Péter megszólította: „– Anániás, miért töltötte meg a sátán szívedet, hogy megcsald a Szent Szellemet és a telek árából félretégy magadnak?
4. Ha megmarad a telek, nem neked maradt volna-e meg, s ha eladtad, nem volt-e hatalmadban az ára? Miért határoztad el ezt a dolgot szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.”
5. Anániás, ahogy e szavakat hallotta, leroskadt és kilehelte lelkét. Mindazokra, akik ezt hallották nagy félelem szállt.
6. Azután felkeltek a fiatalok, felszedték, kivitték és eltemették.
7. Történt, hogy körülbelül három óra elteltével a felesége is bement, de nem tudta, hogy mi történt.
8. Péter őt is megszólította: „Mondd meg nekem, hogy ennyiért adtátok-e el a telket?” „– Igen, annyiért” – felelte az.
9. Erre Péter ezt mondta neki: „Mi az oka, hogy összebeszéltetek, hogy az Úrnak Szellemét megkísértsétek? Látod, az ajtóban van azoknak lába, kik férjedet eltemették, téged is ki fognak vinni.”
10. Erre tüstént a Péter lábához esett és kilehelte lelkét. Mikor az ifjak bementek, halva találták, kivitték és eltemették férje mellé.
11. Nagy félelem szállott ezzel az egész eklézsiára s mindazokra, akik hallottak e dolgokról.
12. Különben az apostolok kezei által sok jel és csoda történt a nép között. Mindannyian egy indulattal a Salamon tornácában tartózkodtak.
13. Ám a többiek közül senki sem mert hozzájuk csatlakozni, de a nép magasztalta őket.
14. Mindig többen csatlakoztak hozzájuk olyanok, akik az Úr által hittek: férfiaknak és asszonyoknak nagy sokasága,
15. úgyhogy még a terekre is elvittek erőtleneket s nyugágyakon és hordágyakon ott elhelyezték őket, hogy esetleg az arra menő Péternek az árnyéka essék közülük valakire.
16. A Jeruzsálemet körülvevő városokból is tömegestől özönlöttek össze s magukkal hoztak erőtleneket és tisztátalan szellemektől gyötörteket, – ezek is mindnyájan meggyógyultak.
17. Felkelt azonban a főpap mindazokkal együtt, akik vele tartottak, ők lévén a szadduceusok felekezete, s megteltek irigységgel,
18. kezüket rávetették az apostolokra, és a községi börtönbe vetették őket.
19. Ám az Úrnak egy angyala az éj alatt felnyitotta a börtön ajtóit, kivezette őket és így szólt:
20. „Menjetek, álljatok fel a szenthelyen és szóljátok ott a népnek ennek az Életnek összes igéit.”