26. Ekkor a parancsnok a szolgákkal együtt odament és elhozta őket, de nem erőszakkal, féltek ugyanis a néptől, hogy még megkövezik őket.
27. Elhozták hát, és a nagytanács elé állították az apostolokat. A főpap vallatni kezdte őket:
28. „Szigorú paranccsal parancsoltuk meg nektek – szólott –, hogy ezt a nevet hangoztatva ne tanítsatok, ti ellenben betöltöttétek Jeruzsálemet tudományotokkal, és reánk akarjátok hozni annak az embernek a vérét.”
29. Péter és az apostolok azonban így feleltek: „Istennek kell-e inkább engedelmeskednünk vagy embereknek?
30. Atyáinknak Istene feltámasztotta azt a Jézust, akit fára függesztve megöltetek.
31. Felemelte őt az Isten jobbjára vezérül és megmentőül, hogy Izráelnek más felismerésre térést és vétkek bocsánatát adhassa.
32. Mi vagyunk e dolgoknak tanúi, továbbá a Szent Szellem, kit az Isten azoknak adott, akik neki engedelmeskednek.”
33. Mikor ezt hallották, fogukat csikorgatták s az volt a szándékuk, hogy megölik őket.