3. Mikor a sánta látta, hogy Péter és János belépni készülnek a szenthelyre, kérte őket, hogy könyöradományt adjanak neki.
4. Péter azonban Jánossal együtt rászegezte szemét és így szólt: „Tekints ránk.”
5. Az feléjük fordult és várta, hogy valamit kapni fog tőlük.
6. Péter azonban ezt mondta: „Ezüstöm és aranyam nincsen, csak amim van, azt adom neked: A Krisztusnak, a Názáreti Jézusnak nevében járj!”
7. Azzal jobb kezénél fogva megragadta és felegyenesítette őt. Azonnal megszilárdult annak talpa és bokája,
8. úgyhogy felugorva talpára állt, járt, bement velük a szenthelyre, járt, ugrándozott és magasztalta az Istent.
9. Mikor látták, hogy jár és magasztalja az Istent,