6. Erre megparancsolta a tömegnek, hogy dőljenek le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és tanítványainak adta, hogy a tömeg elé helyezzék. Azok eléjük tették.
7. Volt kevés haluk is. Megáldotta azokat is, és azt mondta, hogy azokat is tegyék eléjük.
8. Ettek, jóllaktak, és hét kosárral szedték fel a megmaradt darabokat.
9. Mintegy négyezren voltak. Aztán elbocsátotta őket.
10. Azonnal hajóba szállt és tanítványaival együtt Dalmanuta vidékére érkezett.
11. Ott előjöttek a farizeusok és közösen vitába szálltak vele. Égből való jelt kívántak tőle, azzal kísértették őt.
12. Ekkor szelleme sóhajt váltott ki belőle: „Miért keres jelt ez a nemzedék?” – szólt.” Bizony azt mondom nektek, nem fog jelt kapni ez a nemzedék.”
13. Azzal otthagyta őket, újra hajóba szállt és a túlsó partra távozott.
14. Elfelejtettek azonban kenyereket vinni s egy kenyéren kívül más nem volt velük a hajóban.
15. Ugyanakkor Jézus szigorú parancsot adott nekik: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától.”
16. Azok azt fontolgatták egymás között, hogy nincs kenyerük.
17. Mikor észrevette, így szólt hozzájuk: „Mit fontolgatjátok, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem látjátok be? Megkövesedett szívvel jártok?
18. Szemetek van s nem láttok, fületek van s nem hallotok? Nem emlékeztek rá,
19. hogy amikor öt kenyeret törtem meg ötezer embernek, hány telt kosárral vittétek el a megmaradt darabokat?” „Tizenkettővel” – felelték.
20. „S mikor a hetet törtem meg a négyezernek, hány tele kosár darabot vittetek el?” „Hetet” – válaszolták.
21. „S még most sem láttok a dolgokba be?” – kérdezte.
22. Betszaidába érkeztek. Egy vakot hoztak hozzá, s kérlelni kezdték, hogy érintse azt.
23. Ő a vakot kézen fogva kivezette a faluból, szemére köpött, kezét rávetette s megkérdezte: „Látsz-e valamit?”