19. Mikor aztán este lett, kimentek a városból.
20. Mikor kora reggel arra mentek, észrevették, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradt.
21. Péter, aki visszaemlékezett, megjegyezte: „Rabbi, nézd csak, a fügefa, melyet megátkoztál, kiszáradt.”
22. Jézus erre így szólt hozzájuk: „Legyen hitetek Istenben!
23. Bizony azt mondom nektek, hogyha valaki azt mondaná ennek a hegynek: Emelkedj fel és hullj a tengerbe, ha nem kételkedne szívében, hanem hinné, hogy amit mond, megtörténik, akkor meg is lenne neki.
24. Ezért azt mondom nektek: Akármiért imádkoztok is, higgyétek, hogy már megkaptátok, amit kértek és meg lesz nektek!
25. De ha valamikor imádkozva álltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valamit tartogattok, hogy a ti mennyben lakó Atyátok is megbocsássa a ti botlásaitokat.
26. Ha pedig ti nem bocsáttok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.”
27. Ismét Jeruzsálembe mentek. Mikor a szenthelyen járt, hozzámentek a főpapok, írástudók és vének
28. és megkérdezték tőle: „Milyen felhatalmazással teszed ezeket? Ki adta neked a felhatalmazást, hogy ezeket tehesd?”
29. Jézus ezt felelte nekik: „Kérdezek tőletek egy dolgot, feleljetek nekem, akkor majd én is megmondom nektek, miféle felhatalmazással cselekszem ezeket.
30. János bemerítése a mennyből való volt-e, vagy emberektől? Feleljetek nekem.”