2. Látta, hogy egy szegény özvegy két fillért dobott bele.
3. „Igazán mondom nektek, hogy ez a szegény özvegy mindannyinál többet dobott.
4. Mert azok valamennyien abból dobták adományaikat, amiből feleslegük volt, de ez a maga szegénységéből, ami megélhetésére kellett, mind bevetette.” S Mikor egyesek beszélni kezdtek a szenthelyről, hogy mily szép kövek és áldozati ajándékok díszítik, ő így szólt:
6. „Jönnek napok, amikor ezekből, amiket most szemléltek, kő kövön nem fog maradni, melyet le nem rombolnának.”
7. Kérdést intéztek hozzá: „Tanító, mikor történnek meg ezek? Mi lesz a jele annak az időnek, amikor ezek megtörténnek?”