28. ölébe vette őt, és az Istent áldva így szólt:
29. „Most bocsátod el rabszolgádat, én Parancsolóm úgy, ahogy megígérted, békességgel,
30. mert már meglátta szemem megmentő hatalmadat,
31. melyet az összes nemzetek szeme elé készítettél
32. világosságul, hogy azt nemzeteknek leleplezd, és népednek, Izráelnek dicsőséget szerezzél.”
33. A gyermek atyja és anyja csodálkozva hallgatták, amit Simeon őfelőle mondott.
34. Simeon aztán megáldotta őket, majd így szólt a gyermek anyjához, Máriához: „Lásd, ő sokak elesésének és felkeltének okául jelent meg Izráelben, és jelül, melynek ellene fognak mondani.
35. Sőt néked magadnak is kard járja át majd lelkedet. Azért lesz ez, hogy sok szív fontolgatásairól lehulljon a lepel.”