9. Jézus erre ezt mondta neki: „Ma jött el a menekülés napja ennek a háznak, amennyiben ő is Ábrahám fia.
10. Hiszen az embernek Fia azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet.”
11. Míg azok ezeket hallgatták, ő még egy példázatot csatolt az elmondottakhoz azért, mert közel volt Jeruzsálemhez, és mert azok úgy vélekedtek, hogy azonnal meg kell jelennie az Isten királyságának.
12. „Egy nemes ember messze országba utazott el – szólott –, hogy ott királyságot kapjon, és azután visszatérjen.
13. Magához hívatta hát tíz rabszolgáját és azoknak tíz minát adott. – Kereskedjetek – mondta nekik –, amíg visszajövök.
14. Polgárai azonban gyűlölték őt, és követséget küldöttek utána ezzel az üzenettel: Nem akarjuk, hogy ő legyen a király rajtunk.
15. Miután a királyságot elnyerte és visszatért, történt hogy magához hívatta rabszolgáit, akiknek pénzt adott, hogy megtudja, hogy kereskedésével ki mit szerzett.
16. Megjött az első és így szólt: Uram, minád még tízet szerzett.
17. Mire ő így felelt: Jól van, derék rabszolgám, minthogy a legcsekélyebben hű voltál, tíz városon legyen fennhatóságod.
18. Megjött a második és ezt mondta: Uram, minád öt minát szerzett.
19. – Légy öt város felett – mondta ennek is.
20. Azután eljött megint más s ezt mondta: Uram, itt van a minád. Keszkenőmben félretéve tartottam.
21. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy, elveszed, amit nem te tettél el, és aratsz ott, ahol nem vetettél.
22. Szájadból ítéllek meg, te rossz rabszolga – mondotta neki a király –, mert tudtad, hogy szigorú ember vagyok, elveszem, amit nem én tettem el, és azt aratom, amit nem én vetettem.
23. Miért nem adtad pénzemet a bankasztalra? Mikor megjöttem, nyereséggel szerezhettem volna vissza.
24. Azután így szólt a mellette állókhoz: Vegyétek el tőle a minát és adjátok annak, akinek tíz minája van.