17. „Hát nem tízen tisztultak meg? – szólalt meg Jézus. – Hol van a kilence?
18. Nem akadt több, aki visszatért volna, hogy Istennek dicsőséget adjon, csak ez az idegen származású?”
19. Azután azt mondta neki: „Kelj fel, eredj el! A hited megmentett.”
20. Mikor a farizeusok azt kérdezték, hogy mikor jön el az Istennek királysága, ily szóval felelt nekik: „Az Istennek királysága nem szemmel láthatóan jön el,
21. nem mondhatják majd azt: Lám itt, vagy amott van. Lássátok, az Isten királysága bennetek van.”
22. Majd tanítványaihoz szólott: „Napok jönnek, amelyeken megkívánjátok, hogy az ember Fiának napjaiból bár egyet is láthassatok, de nem fogtok látni.
23. Akkor ezt fogják majd nektek mondani: Lám ott van! Lám itt van! Ne menjetek el, ne fussatok utána.
24. Mert mint ahogy a felvillanó villámlás egyik aljától a másik aljáig megvilágítja az eget, a maga napján olyan lesz az ember Fia is.
25. Előbb azonban sokat kell szenvednie, kell, hogy ez a nemzedék elvesse őt, mint olyant, aki a próbát nem állja meg.
26. Ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27. Az emberek ettek, ittak, házasodtak, nőül mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és akkor eljött az özönvíz és mindenkit elveszített.
28. Úgy lesz majd, mint ahogy Lót napjaiban történt: Ettek, ittak, vásároltak, eladtak, ültettek, építettek,
29. de amely napon Lót Szodomából kiment, tűz és kéneső hullott az égből és elveszített mindenkit.
30. Így történik majd azon a napon is, amelyen az embernek Fiáról a lepel lehull.
31. Ha valaki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne szálljon alá, hogy elvigye azt. Úgy tegyen az is, aki a mezőn van, ne térjen vissza.
32. Emlékezzetek Lót feleségére.