18. Ő azonban ezt felelte nekik: „Figyeltem a sátánt, amint villámként esett alá az égből.
19. Lássátok, fennhatóságot adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon s az ellenség minden hatalmán tapossatok, úgyhogy semmi sem fog nektek ártani.
20. De annak ne örüljetek, hogy a szellemek alátok vannak rendelve, annak örüljetek, hogy a nevetek a mennyekben be van írva.”
21. Abban az órában a Szent Szellemtől indítva ujjongott: „Vallást teszek melletted Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy te ezeket a bölcsek és eszesek elől elrejtetted, a kiskorúaknak azonban leleplezted. Valóban, Atyám, így találkozott az a te tetszéseddel.
22. Mindent átadott nekem az én Atyám. Senki sem ismeri, ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és aki elől a Fiú a leplet el akarja vonni.”
23. Ezután hátrafordult a tanítványaihoz és külön ezt mondta nekik: „Boldog az a szem, amely azt látja, amit ti láttok!
24. Mert azt mondom nektek, hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok, de nem látta meg, hallani, amit hallotok, de nem hallotta meg.”
25. Előállt egy törvénytudó s próbára téve őt, így szólott: „Tanító, mit tegyek, hogy örök részem legyen az örök élet?”
26. „Mi van megírva a törvényben? – kérdezte tőle Jézus. Hogy olvasod?”
27. Az ezt felelte: „Szeresd egész szívedből, egész lelkeddel, teljes erőddel és egész gondolkodásoddal Istenedet, az Urat, felebarátodat is, mint magadat.”
28. „Helyesen feleltél – mondta neki –, ezt cselekedd, és élni fogsz.”
29. Az azonban igazolni akarta magát, azért így szólt Jézushoz: „Hát ki az én felebarátom?”