6. A tanítványok elmentek és úgy cselekedtek, ahogy Jézus elrendelte nekik,
7. elhozták a szamarat és a csikót, ráhelyezték köpenyeiket, ő meg felült azokra.
8. A tömeg legnagyobb része pedig köpenyét terítette az útra, mások ágakat tördeltek a fákról és beszórták velük az utat.
9. A sokaság pedig, mely részben előtte ment, részben követte, ezt kiáltozta: „Hozsánna Dávid Fiának! Áldott, ki az Úr nevében jő! Hozsánna a magasságokban!”
10. Mikor aztán Jézus bement Jeruzsálembe, az egész város megmozdult és azt kérdezték: „Ki ez?”
11. A sokaság ezt felelte rá: „Ő a próféta, a galileai Názáretből való Jézus.”
12. Jézus aztán bement a templomba s kiűzte onnan mindazokat, akik a templomban adtak és vettek, a pénzváltók asztalait felforgatta, úgyszintén a galambárusok székeit
13. és ezt mondta: „Meg van írva: Házamat imádság házának fogják hívni. Ám ti azt latrok barlangjává teszitek.”
14. Majd vakok és sánták mentek hozzá a szent helyen s ő gyógyította őket.
15. Mikor a főpapok és írástudók meglátták azokat a csodálatos dolgokat, melyeket tett, és látták a fiúkat, akik a szent helyen így kiáltoztak: „Hozsánna a Dávid Fiának!” – bosszankodtak
16. és így szóltak hozzá: „Hallod mit mondanak ezek?” De Jézus ezt felelte nekik: „Csakugyan! Sohasem olvastátok még: Kiskorúak és szopós gyermekek szájával fogom helyreállítani Isten dicséretét?”
17. Azzal otthagyta őket, kiment a városból Betániába és ott szabad ég alatt töltötte az éjszakát.
18. Reggel, mikor a városba felment, megéhezett.
19. Ahogy az út mentén meglátott egy fügefát, hozzáment, de semmit sem talált rajta, csak leveleket. Ezt mondta neki: „Amíg csak a kor tart, gyümölcs rajtad ne teremjen!” A fügefa azonnal kiszáradt!
20. Mikor a tanítványok ezt látták, csodálkozva szóltak: „Mily hirtelen kiszáradt a fügefa.”
21. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Bizony azt mondom nektek: Ha hitetek volna, s nem kételkednétek, nemcsak azt tehetnétek meg, ami a fügefával történt, hanem ha ennek a hegynek azt mondanátok: Emeljenek fel s vessenek a tengerbe, megtörténnék.