8. Jézus észrevette s megkérdezte: „Mit fontolgattok magatokban, ti kishitűek? Hogy nincs kenyeretek?
9. Még most sem értitek? Nem emlékeztek az ötezernek öt kenyerére, s hogy hány kosárral kaptatok?
10. Sem a négyezer hét kenyerére s hogy hány kosárral kaptatok?
11. Hogy lehet, hogy mégsem értitek, hogy nem kenyerekről szóltam nektek? Hát csak őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
12. Akkor látták be, hogy nem kenyérkovászról szólt, hanem arról, hogy a farizeusok és szadduceusok tanításától őrizkedjenek.
13. Mikor pedig Jézus Fülöp Cézáreájának környékére érkezett, megkérdezte tanítványait: „Mit mondanak az emberek, ki az embernek Fia?”
14. Azok ezt válaszolták: „Némelyek Bemerítő Jánosnak mondják, mások Illésnek, egyesek Jeremiásnak, vagy a próféták közül egynek.”
15. „Hát ti kinek mondtok engem?” – kérdezte tovább tőlük.
16. Mire Simon Péter ezt felelte: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia!”
17. Mire Jézus a következőt felelte neki: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert hús és vér nem leplezhette le előtted ezt, csak az én mennybéli Atyám.
18. Én meg azt mondom neked: Te Péter (kőszikla) vagy! Én ezen a kősziklán építem fel majd az én eklézsiámat s azon még a láthatatlan ország (Hádész) kapui sem vehetnek majd erőt.
19. Odaadom majd neked a mennyek királyságának kulcsait, úgyhogy ha valamit a földön megkötnél, az a mennyekben is kötve lesz, s ha valamit a földön feloldanál, a mennyekben is oldva lesz.”
20. Azután keményen rászólt a tanítványokra, hogy senkinek meg ne mondják, hogy ő a Krisztus.
21. Akkortól fogva kezdett Jézus tanítványai előtt arra célozgatni, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, s ott a vének, főpapok és írástudók részéről sok szenvedést eltűrnie, megölettetnie, de harmadnapon feltámadnia.
22. Erre Péter magához vonta Jézust és korholni kezdte őt: „Irgalmat neked, Uram! Nem fog ez megtörténni veled.”
23. Erre ő visszafordult s azt mondta Péternek: „Eredj a hátam mögé sátán. Kelepce vagy nekem, mert nem az Isten dolgain jár az eszed, hanem az emberek dolgain.”